2013. június 5., szerda

9. üzenet. Ami a köztes megoldásban jelentkezik.

Nyilvánvaló, hogy nehéz tudás útján főként a világkép kialakulásának kezdetei felől közelítve írni az okosabbaknak a teremtett világról. Beszélni könnyebb és bátrabb is. A hit áldott vértanúit, és tanúságtevőit a beszédük miatt ölték meg. Voltak, akiket még azért sem, csak azért mert a gonosz hatalom védekezett, mikor hívévé tette. Beszélni is kell a megtérésről és a hitre jutásról, vagy igaz ígéretek beteljesedő valósága miatt hitre jutottról, mert az Egy Isten hit nem diabolikus, mint ilyen támadva van. Amíg a támadás okát meg lehet találni az vallásokon belül, mert az a nem megfelelő a túlméretezett hitvédelem hibája miatt töredezett, akkor ez egy tény. Legalább ilyen jelentős hiba, amikor a támadott vallások világkép ismerete nélkül egy másik vallást gyaláznak. Lassan ott tartanak, mint az egyszeri ember, aki azt mondja, hogy „barátaimtól mentsen meg az ég”, mert az „ellenséggel egymagam is elbírok”. A szemléleti felületesség miatt most nem teszem elérhetővé azt a három titkot, ami létezik, mert felírtam.

A célt tudom, és ezért nehéz magamat próbára téve, az Identitás kérdését erőltetni, mert az írásmagyarázat, és tudományos világ eredményeinek részletes, és egyidejű ismertetése bizonyosan nem vinne közelebb a célhoz. Ugyanis az átlényegülés folyamata közömbös a „tárgyilagos” világképben, ami inkább térszerű szemlélet, és sem a végén, de az elején sem jelent többet, mint az identitás alapproblémája. Értékelve a köztes megoldásban jelentkező válaszokat a gonoszság arra mutat rá, ami „feltételezés”, hogy az öntermészet nem hálózati hiba, inkább hatalmi kérdés. Ha a „hit szerinti világkép” kérdéses lehet, akkor összeomlik a gonosz hite, hazugság lesz. Az igaz, hogy csak Egy igazság van, és épp mert ígéret szerint teljesedik, a lélektelen halált nem lehet ígérni, csak hazudni, amit a hatalmi érdek rejtetten végrehajt. Erre mondja az írás, hogy az „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt”. A hatalom hasonlót hazudik, ha ugyanezt állítja, a kedves és pajkos tanítványnak. Szerinte kezdetben volt a bűn, mert az bizony tapasztalati tény, hogy kezdetben ez volt. Az írás így folytatódik: „és Isten volt az Ige”. A következmény jellege szerint már logikai válasz, miből következik, hogyha az Ige rámutat a mondatban a tényre, mert a cselekvésre mutat, meghatározó része. Valaminek az élén áll az, ami felé a jövőben az állítás folyamata értelemszerűen mutat, és a környezet csak következik ebből. Az Identitások benne élnek a környezetben, ami egy mezőben, a „fazekas mezején” horizontális, nem általános „messzeség”, vagy cella szűk civilizáció. Tehát állításom, vagy „közelítésem” az, hogy a környezet, és az Identitások egy köztes mező.

A második „közelítés” a megtérés ereje által mutatkozik meg. A tékozló fiút az atyai ház visszafogadja, mi több dicsőségébe felöltözteti. Ámen.  Ha a vélelmezett örökség a tékozlás kezdete és a bezáródásnak „köztünk” lévő valósága, akkor van az atyai házban egy valóságos lelki ígéret. A tűzoltó fenn alszik az emeleti készenlétben, és lecsusszan a rúdon, a földre, ha jelzés érkezik, és hőssé lehet, ha ki tud vonulni. Igen, és a tűzoltó vissza is tud jutni az emeleti terembe. Bezáródva is tud élni, megtér.

A tudomány remek megállapítása a legújabb kozmológia állítása, hogy az univerzum nyitott rendszernek kell lennie, és a térszemlélet „síkszerűsége” teljesül benne. Kimutatták, hogy pontosan 4% az univerzumban az ismert anyagi (atomi) csillagvilág, az „ismeretlen anyag” 24%., az „ismeretlen energia” 72% részével ez így 100 %. Ha az eseménysíkon gyorsulva tágul az univerzum. Még érdektelen, hogy mi az ismerten kívüli, ha most megállapítható, hogy nem az atomi világ kialakulása volt a kezdeti lépés, és nem is a „csillagvilág” megismert anyagára vonatkozik a „végső” ismeret. Köztes helyen van, pontosabban szólva ott kell lennie az „ötödik” elemnek. Az univerzum kora pontosan 13.7 milliárd év. És a folyamat-vizsgálat nem térszemlélet.

Mikor Isten „szerződést” kötött Noéval, az összes nemzettel az özönvíz után és megígérte, hogy nem ismétlődik meg az ítélet, a szivárványt helyezve ég és föld közé jelnek. Mikor megfeneklett Noé bárkája, és befejeződött előbb az eső, majd a felgyülemlett víz áradása, ami felemelte a bárkát, akkor Noé hite beteljesedett. A folyamat végén az állatok, valamint a „nemzetség” kijött az életmentő bárjából. Ekkor a büntetés erejének valóságát követte egy ígéret, az Ige természete nem lett feltárva teljesen, ám az összes nemzetre vonatkozó ígéret máig hatóan konkrét. A kezdeti és a végső titok egy folyamat Noé hitének beteljesedésével, és egy másik folyamatra mutat a szövetségben, épp ellentétes irányba, ami az összes nemzetre fog vonatkozni, a szivárvány ígéretében. A megtérés felé vezető irány a közeledés, Egy transzcendens létében az összes nemzet felé ki van nyilvánítva, épp az Egységben. Isten felfedezése tudományban feltételezés, a hit is lehet vak, a kegyelmi esemény azonban olyan folyamat felismerése, mely a közvetítő által lehet valóságos. Isten ma számos adományában, a rendkívül gazdag lelki szellemi, és anyagi világra árasztja ki Lelkét a kezdet és a vég között, a megtérés lehetőségét hirdető minden nemzetnek. Ahol a sötétség és a csillagok magánya egyszerre látszik, valahol ott volt a Lélek, aki teremtőre mutatott, és olyan király, aki szolgált. Az emberfia kinyitja urának kapuit, boldogan, minden léleknek az élet folyamatában. A Lélekhordozó egzisztencia önmagára tud csak reflektálni. Szüksége van a hitre a léleknek, ha létezni akar. Aki már létezni látszik, akkor erős lélek is terheli, és a hitét önmaga irányítani képtelen, szolgai alakot kell öltsön, ahogy az ajtóban megváltója megjelenik, ahogy a Noéval kötött szövetség is emlékezést ígért: „Ha összegyűjtöm a föld felett a felhőket és a szivárvány megjelenik a felhőkön, akkor megemlékezem szövetségemről, ami fennáll köztem és köztetek, meg minden élőlény és test között. A víz nem válik többé vízözönné, hogy minden lényt elpusztítson. Ha a szivárvány megjelenik a felhőkön, látni fogom, és megemlékezem az örök szövetségről, amely fennáll Isten és minden élőlény meg minden test között a földön.” (Ter 9,14-16)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése