8. üzenet. A hit útján, a töredezett világszemléletben.

Fel lehet fedezni a teremtett világban szépséget, és még egy tevékeny kegyelemi attitűdöt is, azzal együtt, hogy láthatóan működnek, személyesen megjelennek olyan létezők, akik az „anyagi tudatot” kegyelmi lényegétől megfosztják hazugságokkal. Ha vannak „egy akarattal” cselekvők, a világi hazugság-folyamban, akik az etika, vagy a morál nevében „tárgyilagosan” a felismerhető irgalmasságot kegyelmi rendszerré, akkor ami szabadság maradna a kulturált cellavilágban az inkább karikatúra lenne. Sok kényszerítő képzet van a múlt fél-késznek nevezhető kultúrájában, ami hazudja az irgalmasságot.  Az általános cellavilág, a „tudati anyag” talán rákérdez a teremtett anyag létezésére, mégis érthetővé teszi, hogy magát az anyagot is képes elpusztítani. Ezért jellemezi magát elemi létezőnek, aki a büntethetetlenség képzetét legalizálni tudja, hogy háborús vakságra épít, vagy kakaskodik memóriánk látható törmelékén. Az önértelem diadalát hirdető túl nagyra nőtt gyümölcsfáiról az eladhatatlan termést, ha csak képzeletben is, és amit nem tud elérni az „önfelszabadított” anyagi tudata maga fölött, a termést akár a fa gazdájának adja el az „urnasoron” mélyen hűtve. Szabad akarata mese, aki a veszélyt látja, mégis a hamis egység töredezett látszatán él. Hallásból van ugyan a hit, azután tovább növekedne, már majdnem naggyá, mikor már emlék lesz. Magától nem tudja, vagy akarja megújítani a hitét az, akit hitegettek. A múltat keresve az élő Egy igazság, magát a merengőt helyezi a memória törmelékeire. A hit az ígéret Országa folyamatai megmerevedhetnek, holnap is fél-kész marad. A lehűtött világot megújítva látható tüze, ami önmagából következik, és az is, ami eredetileg a hit gyümölcse volt, vagy a hitből táplálkozott, amíg élő volt.

A világkép távlata, hogy a közösségek elfogadják a különböző kultúrákat, és az egységes emberképet, ami ellenőrzi a kiterjesztheti szabad akaratát. Csakhogy amikor megtalálja önmagában a sokakra jellemzőt ez egy, akkor megtalálja őt, a részlehajlás férge is, ami pusztítja a szapora többivel a termő ágat. Ha a fák egyes ágai épek még, másokat kell levágni, míg érdemes. Erről van szó, tehát, amikor a szabad elv töredezettsége látszik a memória rendszerében, felismerhető, hogy a rendszerből is következik a hibakövetés, vagy inkább a komplex létező megújító szándéka.

A kisközösség nem világvallás, ha benne hiányzik valami, ami kívül már megvan akkor az a hitel. A hit következhet a felismerésből is, ha bekopogtat hozzánk az Úr. A kopogtatók nem csak a környezeti Identitások, de azok is. Ha kinevetjük a tűzoltót, mert sokat alszik az emeleten készenlétben, mit mondjunk, ha lecsúszik a fémrúdon a járda szintre, és rögtön hősként érkezik meg a járművön a bajban lévőhöz. Bizonyára hős is, pedig házon belül tanulta meg a nagy titkot, ami abban áll, hogy a fent és a lent köztes világából csak közösségben, és megfelelő eszközzel tud visszajutni a köztes világba. A hit is köztes világba vezet, mert onnan építkezik a közösségi viszonyokban tovább.